Magyar oldalak

Magyar cikkek

Friss topikok

  • John: Szevasztok! Érdekesek ezek az interjúk meg hasonló elrablások. Azokra gondolok mint pl. az amerik... (2010.02.09. 21:16) A Magyar Paleoasztronautika Oldal fóruma
  • John: Üdv GilGames! Sajnálattal közlöm, hogy igazából réges rég (hosszú idő) láttuk a fórumon is, vagy ... (2010.01.29. 15:52) Az annunakik ivadékai
  • John: Én úgy tudom hogy a Biblia (Ószövetség, Tóra) a sumér kőtáblák átirata jófrmán, kisebb nagyobb vál... (2009.12.29. 19:15) Az annunakik eredete
  • Márti45: Üdv. mindenkinek A Hórusz szem papjainak csillagászati tudása úgy tűnik megerősíti a Maják előreje... (2009.12.22. 12:43) A titokzatos Nibiru bolygó
  • 737-800: Nézzetek utána, ezt írja a nasa a Nibiru érkezéséről és a világvégéről:) www.nasa.gov/topics/eart... (2009.12.18. 13:23) A Legfőbb Üldöző megsemmisülésének története

Esekiel blogja

Magyar nyelvű internetes blogoldal, ahol hazai és külföldi paleoasztronautikai cikkekről lehet olvasni.

Partnerek

Titkos Tudás Tárháza - merj gondolkodni!

Kommentek

Startlap oldalak

Naptár

február 2010
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  <
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28

Külföldi oldalak

Megszigorították a piramisokhoz vezető utat

2008.08.14. 19:38 | Esekiel Stone | 20 komment

Címkék: egyiptom piramisok zahi hawass

Rendet raknak a piramisok körül

A biztonsági intézkedések miatt jelentősen szűkül a turisták mozgástere a piramisok környékén, de a műemlékek nagyobb biztonságban lesznek és kevesebb árus zaklatja majd a látogatókat. Vissza akarjuk adni a piramisok bűvös varázsát - hangsúlyozta Záhi Havvász, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács vezetője azzal a 26 millió dolláros (4,15 milliárd forintos) programmal kapcsolatban, amellyel rendet kívánnak teremteni a Ghízai fennsíkon. Egyiptom legfőbb régésze hozzátette, hogy az intézkedések egyaránt védik a turistákat és az ókori építményeket. A három ghízai piramis valaha sivatagi magányban állt, ám ahogy Kairó mind jobban terjeszkedett, a külvárosok elérték az antik világ ötezer éves csodáit, amelyeket helyenként csupán egy alacsony kőfal választott el a XXI. századi forgatagtól, a sivatag felé a terep viszont teljesen nyitott volt. Ez a gyakorlat teljesen szokatlan a műemlékvédelemben, különösen összehasonlítva az ókori világ más emlékével - az athéni Akropolisszal, vagy a jeruzsálemi siratófallal, amelyeket igen szigorúan őriznek. E nyitottsággal jócskán (vissza)éltek a turisták: a XIX. században a három piramis közül a legnagyobb, Kheopsz piramisának a megmászásával ugyanis divatba jött, a látogatók az óriási, 2,5 tonnás kőtömbökön lépegetve igyekeztek a magasba jutni. A piramismászás gyakorlata az 1970-es évekig folytatódott, míg egy részeg turista balesetet nem szenvedett: ezután tiltották meg a hatóságok a sajátos sportágat. A látogatók azonban továbbra is minden korlátozás nélkül kószálhattak a Ghízai fennsíkon, ahol sok temetkezést és egyéb régészeti lelőhelyet csupán részben tártak fel, és így könnyen károsodhatnak.

A turistáknak ugyanakkor sok bosszúságot okoztak a külföldieket folyamatosan zaklató árusok és tevehajcsárok. A kaotikus állapotoknak azonban vége: a piramisokat immár egy 19,3 kilométer hosszú fémkerítés veszi körül, amelynek magassága helyenként eléri a 4 métert. A turisták egy téglaépületen keresztül jutnak be, amelynek tucatnyi bejáratát fémdetektorral és röntgenberendezéssel látták el. Miután a látogatók bejutottak a fennsíkra, minden lépésüket 199 kamera lesi, ezek figyelmét a térség egyetlen szeglete sem kerüli el. Az árusokat és a tevehajcsárokat nem engedték be a területre - utóbbiak a fennsík szélén várakoznak azokra a turistákra, akik tevegélni szeretnének, vagy le akarják magukat fényképeztetni tevék társaságában. A 26 millió dolláros (4,15 milliárd forint) projekt hét évvel ezelőtt kezdődött, és még távolról sem fejeződött be, hiszen új világítási rendszert terveznek. Kávézó, könyvüzlet, látogatóközpont is épül, és olyan golfkocsik szállítják majd a turistákat, mint amilyeneket Luxorban, a Királyok Völgyében és más régészeti helyszíneken rendszeresítettek.

Forrás: Index

Hérodotosz tudósítása Kheopsz sírjáról

2008.07.29. 19:13 | Esekiel Stone | 28 komment

Címkék: hérodotosz kheopsz giza edouard naville ozirisz sírja

Hérodotosz az egyik legnagyobb történetiró volt, aki többek között a piramisok eredetéről is igyekezett lerántani a leplet. Jelen korunk tudósainak egy része fölényesen hiteltelennek tartja Hérodotoszt, mert mindenfélét összeírt, amit csak hallott. Hérodotosz annak idején a gizai komplexumról is feljegyzéseket készített és ő volt az, aki tudósított minket arról, hogy a föld alatt járatoknak kell meghúzódniuk.
 
A földalatti sír rekonstruált képe:
 
 
Hérodotosz szerint ezeket a járatokat tiz éven keresztül vájták az ősi egyiptomiak. Ráadásul pontos és félreérthetetlen utalást tesz az általa Kheopsz sírjának nevezett helyről, amely gizában a föld alatt található. A leirás szerint a szigetet, amelyen a szarkofág állt víz vette körül.
 
Hérodotosztól a következőket olvashatjuk:
 
"Tiz esztendeig tartott az útépítés meg a piramisnak helyet adó magaslaton végzett munka, valamint a föld alatti termek kivájása, ahol Kheopsz a maga sírját megépíttette, mint holmi szigeten: ezt a szigetet a Nílusból odavezetett víz folyta körül."
 
Ezek az információk megeggyeznek az Edouard Naville által végzett kutatás eredményeivel amely során végülis már a XX. század elején rábukkant arra a sírra, amelyről Hérodotosz beszélt. Lehet legendának tartani, de a háromszintes földalatti kamra rendszer létezik. Erről az amerikai archeology.org is beszámolt valamint nagy a valószinűsége annak, hogy a gizai plató alatt is járatok huzódnak. A következő oldalon lehet képeket is találni a sír belsejéről és az ott végzett munkálatokról. Egyes kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a sír nem is Kheopszé, hanem Ozírisz gizai nyughelye, ahogy azt Edouard Naville annak idején irta, amikor a sírt felfedezte.

Az annunakik ivadékai

2008.07.22. 10:43 | Esekiel Stone | 45 komment

Címkék: annunaki lulu din gir

Az annunakikról manapság elég sok ellentmondásos információ is napvilágot lát és bizonyos esetekben ezekre a humanoid lényekre úgy tekintenek mintha egyes számban lenne róluk szó vagyis nem csoportról beszélnek (annak ellenére, hogy az i-toldat egyértelmüvé teszi a többesszámot). Az annunakik azonban többen voltak. A hivatalos mitológia lexikonok "A" betűjénél lehet fellelni őket. Nem értettem mire alapozzák a kétkedők az elméletüket, de a félreértések eloszlatása véget és merő kiváncsiságból utánnajártam. Az annunakikat nevezik Anunnaki, Anunnakú vagy Annunaki néven. A lexikon szerint vagy hét vagy pedig több száz (!) istenből álló testület, amely az Égalgina nevü palotában ítélkezik méghozzá a holtak felett. Ez a tévedés máshol is előfordul gondoljunk pl. az Elóhim elnevezésre, amelyet előszeretettel fordítanak egyesszámban holott az Elóhim csakis többesszám és nincsen egyesszámú alakzata.

Az alábbi táblázat az annunakik népének elnevezéseit mutatja be:



Mint az fentebb is látható az annunakik többesszámban szerepelnek. A csoportosítás a következőképpen történik:

Lila téglalap (Anunnaki): sumerian - plural "Those who from Heaven to Earth came"
Lila kocka (Enki): sumerian - singular "Lord of Earth" A Chief Deity
Zöld téglalap (Anak, Anaki, Anakim): Hebrew - Singular & Plural "Giant (Giants)"
Zöld téglalap (Nephilim): Hebrew - Plural  "Those who have fallen down (from above)" translated " Giants" for many years 
Zöld téglalap (Rephaim): Hebrew - Plural "Ghost" in modern Hebrew. They where as tall as the Giants. Og king of Bashan was the last one.

A szöveg nem szorul túl sok értelmezésre. Az annunakik azok, akik az égből a Földre jöttek, jól látható, hogy többesszámról van szó. Enki, a Föld ura (en=ur, ki= föld). Az Anák, Anaki, Anakim Mózes V. könyvében is szerepel. Ezek a léynek óriás ivadékok voltak. Az Anákok, a nyaklánc viselők héber eredetü kifejezés és mind egyes mind többes számban ismerték és használták. Az Elóhim is éppen emiatt többesszám. A Nefilek azok, akik az égből alászáltak vagy más néven a Bukottak, de ez a kifejezés vita tárgyát képezi. A Refaim szintén ismert. Mózes V. könyvében szereplő utolsó óriás királlyal Og-al Báshán fejedelmével hozzák összefüggésbe. A probléma abban rejlik, hogy egy humanoid fajról van szó, amelyet az emberek annunakinak neveztek. Nem tudni, hogy ez volt az eredeti nevük-e vagy sem, de az ősi források ezen a néven hivatkoznak az istenek csoportjára. Nevezték öket Din-Gir néven is, amely az igazságos égi lényekre utalt vagyis konkrétabban azokra az égből alászálló isteni lényekre, akik igazságot tettek az emberek között. Ök alkották az első törvényeket és meghatározták azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint a munkás embereknek (lulu) élniük kellett. Elvégre az volt a feladat a kezdetek kezdetén, hogy ezeket az intelligens lényeket szolgálják. Pontosítva helyettük végezzék a kemény fizikai munkát igénylő arany kitermelést a folyamközben.

Edouard Naville és az Illustrated London News

2008.07.07. 19:19 | Esekiel Stone | 6 komment

Címkék: illustrated london news osireion ozirisz akna edouard naville

Teljesen véletlenül megtaláltam az Illustrated London News 1914 május 30. cikkét Edouard Naville kutatási beszámolójával. Naville volt az, aki az Osireiont és Ozirisz gizai sírját felfedezte. Azóta a kutató nevét alig említik pedig az ő jóvoltából ismerhettük meg részletesebben ezeket a csodálatos építményeket. Hérodotosz (akit a hivatalos régészek egy része hiteltelennek bélyegez) a piramisokról szóló irásában említést tesz a föld alatti járatokról és arról, hogy az általa Kheopsznak nevezett király a sirját egy vízzel körülvett földalatti szigeten rendezte be. A vízet természetesen a közeli Nílusból vezették a sirba.

Henri Edouard Naville (1844-1926):



A beszámoló bizonyítja, hogy az un. Ozirisz-aknát már 1914-ben ismerték és egészen 1995-ig nem foglalkoztak vele. Az újságcikk az egész ügyet tartalmazza angol nyelven az Edouard Neville által írt beszámolóval együtt.

Utazás a boszniai piramisokhoz

2008.05.13. 19:24 | Esekiel Stone | 16 komment

Címkék: visokó bosznia piramisok

Az alábbi cikk egy érdekes utazásra invitál a boszniai Visokóba.

A legősibb bosnyák város, Viszokó határában áll a 650 méteres Visocica, amely egy bosnyák származású amerikai tudós szerint egy piramist rejt. A kutatók hőtérképpel, műholdas felvételekkel és október óta ásatásokkal próbálják feltárni a hegy titkát. Az Index botcsinálta régészeti tényfeltáró szabadcsapata álmélkodott, hitetlenkedett és lelkesedett, de továbbra is bizonytalan: hegy-e a hegy, vagy piramis-e a piramis. Ha utóbbi, akkor a piramis lépcsői egy új történelemhez vezethetnek.

Abszolút - válaszolja a szállodai recepciós a kérdésünkre, szerinte igaz-e, hogy Viszokó városát piramisok veszik körül. A közeli kávézó dolgozói szintén hisznek abban, hogy a település nyugat-délnyugati szélén emelkedő, 650 méter magas Visocica (Viszokó) és a közelben két további hegy - amelyek csúcsai szabályos háromszöget képeznek - nem természetes képződmények, hanem egy több ezer évvel ezelőtti civilizáció által épített piramisok.

Látványosságnak mindenképpen jó

Ez mondjuk nem meglepő, a város idegenforgalmának hatalmas lökést adna, ha kiderülne, hogy valóság a legenda (persze az sem kisebb csoda, ha a természet alkotott három piramis alakú hegyet szabályos elrendezésben). A helyiek már így is számtalan szuvenírt készítettek, a piramisos papucstól a fából faragott piramisokig, és már erre az évre is több vendéget várnak a tavalyinál. Ezek után kissé meg is lepődünk, amikor a város honlapjáról kiderül: a több mint hétezer szavazónak csak 54 százaléka hiszi azt, hogy a piramis tényleg piramis, 16 százalékuk csak lehetségesnek tartja ezt, míg 30 százalékuk szerint hegy a hegy, oszt jónapot.

Hogy valóban az-e vagy tényleg piramis, azt két nap alatt feltehetően avatott szakértők sem tudták volna eldönteni, az Index piramisügyi tényfeltáró szabadcsapata meg mondjuk még úgysem. De amit láttunk és hallottunk, az legalábbis okot adott az elgondolkodásra, még akkor is, ha pironkodva bevallhatjuk, hogy csapatunknak volt olyan tagja, aki nagyrészt Leslie L. Lawrence regényein szocializálódott.


Viszokó, Szarajevótól észak-nyugatra


A városban és a környékén már emberemlékezet óta beszélnek arról, hogy a hatalmas, szabályos alakú hegy valójában piramis. Mesék, legendák, útleírások és szájhagyomány útján terjedő történetek szólnak a piramisról legkésőbb a török idők óta - az Oszmán Birodalom 1463-ban szállta meg a mai bosnyák állam területét, amelynek a X. században az első királyi székhelye még Bosna néven Viszokó volt -, és miközben a város környéki hegyeket sűrűn beépítették az itt élők, a Visocicára soha nem építkeztek.

Kalandregényes elemek

A tudományos életben azonban csak tavaly ősszel merült föl először az a gondolat, hogy a szájhagyománynak lehet valós alapja, és a hegy gyomrában valóban egy piramis található. A Viszokótól ötven kilométerre lévő Zenicán született, 46 éves, 15 éve Houstonban élő Semir Osmanagic volt az, aki tavaly májusban bedobta a tudományos közgondolkodásba a boszniai lépcsős piramisokat, alapítványt hozott létre és elkezdett pénzt gyűjteni az ötévesre tervezett kutatási programjának megvalósításához. Bár az öt évből kevesebb, mint egy telt el - a tényleges kutatómunka ugyanis tavaly ősszel kezdődött - , Osmanagic máris megjelentette első könyvét a viszokói primamisokról, igaz, a Bosanska dolina piramida című munka egyelőre csak bosnyák nyelven látott napvilágot (és miután 15 euróért megvettük, az interneten is sikerült rábukkanni).

Osmanagic személye, minden lelkesedése ellenére - az első éves kutatómunkát főként az ő pénzéből finanszírozták -, igencsak megosztja a nemzetközi tudományos közéletet. Ő ugyanis a szarajevói egyetemen politikatudományi és közgazdasági képzésben vett részt, majd szociológiát és nemzetközi gazdaságtant tanult, így sokáig hobby archeológusnak számított, aki csak a PhD-képzés során fordult a történelem felé, a doktoranduszi programja ugyanis a maja civilizációval foglalkozott.

Klikk a képre!
Klikk a képre!

A bosnyák-amerikai tudós hitelességét valószínűleg az sem növeli, hogy tudatosan él bulváreszközökkel, alapítványa honlapján például "Bosznia Indiana Jones"-ának nevezi magát. Nem is találtunk róla olyan fotót, amelyen ne lett volna a fején a Harrison Ford óta a kemény öklű tudós hollywoodi karakteréhez illeszkedő állpántos, keki színű kalap.

Az előzmények tehát akár Lőrincz L. László újabb kasszasikerének alapötletéhez is szolgálhatnának: egy tudós, aki akár nemzetközi kalandor is lehet, egy (több) piramis alakú hegy a kalandosan vadregényes bosnyák hegyekben - jó, a Himalájában jobb lenne, bár oda nehezebben jutottunk volna el -, villogó szemű szerbek, bosnyákok és horvátok, akik piramisos legendákat és ki tudja, miféle titkokat őrizgetnek a 11 éve lezárult háború óta. Már csak néhány gyilkosság, csomó nagy mellű, a főhőssel kacérkodó ifjú és titokzatos hölgy, egy 38-as és nem kevés viszki hiányozna a tökéletes LLL-sztorihoz (ha lesz ilyen regény, az ötletgazdának járó juttatást hálás szívvel vesszük).

Kong a hegy

A viszokói tudósok fantáziája azonban korántsem szárnyal ennyire, ha a piramisokról van szó - ez expedíciónk második napján, a városi múzeumban derül ki, ahol a kutatást az Osmanagic távollétében vezető és a múzeumot igazgató Senad Hodovic professzorral, valamint munkatársával, Silvana Cobanovval beszélgetünk. Talán azért is, mert a kutatás tárgya olyan fantasztikusnak tűnik, ők próbálják szigorúan a tényekre alapozni munkájukat.

Nincsenek hipotéziseik, nem foglalkoznak azzal, hogy kik, mikor és miért építették a piramisokat, és még csak azzal sem, hogy folklórkutatók bevonásával megpróbáljanak a népi legendákból kifejteni valami valóságmagot (erről egyébként szintén egy LLL-műben, A föld alatti piramisban olvastunk először). Silvana hosszas faggatózás után annyit elárul, hogy úgy becsüli, nagyjából négyezer évesek lehetnek a piramisok. Osmanagicnak arról a véleményéről azonban, hogy a hegyeket több mint tízezer éve építették, nem beszél, a kutatási módszereikről viszont Hodovic professzorral felváltva annál szívesebben.


A Nap, a Hold és a Sárkány piramisa egyenlő oldalú háromszöget alkotnak, még ha ez a mi rajzunkon nem is látszik pontosan


A jelenleg zajló próbaásatásokat terepfelmérés, majd műholdas felvételek elemzése és hőtérképes vizsgálatok előzték meg. A legtöbbet a hőtérképes módszer eredményei sejtetik: az adatok szerint a Visocica és a két másik hegy - amelyek csúcsai ráadásul a műholdas felvételek szerint egy egyenlő oldalú, vagyis szabályos háromszöget ábrázolnak - másképpen hűl ki és melegszik fel, mint a környező többi hegy.

A kutatók szerint a hőtérképek arra utalnak, hogy ez a három hegy üreges - persze egy mészkőhegy esetében ez önmagában nem csoda, ha azonban a környező többi mészkőhegy nem az, akkor mindenképpen elgondolkodtató. Ez is megerősíti a délszláv háború tapasztalatait, hogy a Visocica, amikor ágyúzták, kongó hangot adott ki. Amikor megkezdték a próbaásásokat a hegy nyugati és északi oldalán, ilyen kongó hangot a régészek is hallottak, mondja Silvana.

Esőisten ellenáll

Mi sajnos nem. A viszokói tartózkodásunk két napja alatt ugyanis vigasztalanul esik az eső, és bár töretlen lelkesedéssel végigjárjuk két hegy - a kutatók által Nap piramisnak nevezett Visocica és a közeli, kisebb Hold piramis - oldalán a feltárásokat, régésszel a Visocicán a terepet őrző Szanel Silajdzicon kívül nem találkozunk.

Szanel lelkesen körbevezet a járható területen - mivel az esőtől iszapos agyagos talaj miatt több munkagödör megközelíthetetlen - és végigmutogatja a leleteket. Az egymást fedő lapos köveken valóban látni megmunkálás nyomait, az egyik feltárási terület mellett szabályos megformálású köveket állítottak ki, az egyiken koncentrikus ívek: a feltételezések szerint a naprendszerre utaló ábrázolás maradványai. Ezen kívül azonban semmi feltételezésbe nem bocsátkozik a történész, csakúgy mint a múzeum igazgatója, így ő sem próbál találgatni, hogy kik és mikor hozhatták létre a feltárt létesítményeket, kik és miért temetkezhettek a területen.

A környék szívszorítóan gyönyörű. A Viszokót körülölelő hegyeken méregzöld vadon burjánzik, a dús erdőket elragadó tisztások tagolják, a térdig érő fű között millióféle vadvirág. Ha nem esne vigasztalhatatlanul a mindent eláztató, bőrig hatoló eső, akkor teljes szívből tudnánk értékelni a csendes boszniai táj szépségeit. A viszokói miliőt az esőtől függetlenül valamiféle megfoghatatlan misztikum hatja át, ezt kétségkívül a rendkívül szabályos formájú hegy teszi: a szemlélődő hajlamos minden kétség nélkül elfogadni, hogy valamiféle rejtélyes, piramisokat emelő ókori civilizáció élhetett a Balkánon.

Az ásatások területét elzáró BH Telekomos szalagok azonban mindenféle magasztosság nélkül áznak - a reklám nem véletlen, a kutatás mostani kiemelt támogatója állami és pályázati források híján a bosnyák mobilcég -, és a kutatói sátrak is üresen állnak.

Pedig a bosnyák piramisok híre számos archeológust csábított a boszniai kisvárosba: osztrák, görög, szerb, kanadai, dán, német és egyiptomi tudósok dolgoznak, vagyis inkább csak dolgoznának az ásatásokon. A nyáron számos nyugati egyetemről várnak önkénteseket, és az sem kizárt, hogy egy partnerprogram elindításával teremtik meg az ötéves program financiális hátterét is. Legutóbb egy angol kutató érkezett, két nappal előttünk, de az eső miatt még egyetlen percet sem tudott dolgozni.

Nem sokkal jutott előrébb az Egyiptomból érkezett Ali Abdullah Barakat sem, a világ egyik leghíresebb egyiptológusának Zahi Havasznak a közvetlen munkatársát azonban az is meggyőzte, amit eddig látott és kutatni tudott. "Barakat professzor szerint Viszokó határában valóban piramisok vannak" - mondja látható elégedettséggel az arcán Hodovic, aki vodkával is kínálja átázott csapatunkat. A vodkázás végül elmarad, akárcsak a Barakattal remélt találkozás, ő ugyanis - már-már fanatikus módon - a szakadó esőben is bőszen keresi az arra utaló jeleket, hogy emberi kéz munkájának eredményeképpen jöttek létre a hegyek.

Lelkesedés és hitetlenség

A tudóstársadalmat megosztja a kérdés, mesterséges vagy természetes eredetűek-e, sokakról a viszokóiak úgy érzik, szobatudósok, akik azért szkeptikusok, mert nem utaztak Boszniába, hogy saját szemükkel is lássák a piramist. "Mondhatják, hogy Budapest szép város, de csak akkor hiszem el, ha a saját szememmel látom" - Hodovic professzor érve meggyőzően hat. A helyi tudósok optimizmusa talán átragad ránk is, legalábbis miután az első napon igen lehangoló élményeink voltak a Hold piramison, a második napon, a múzeumi látogatás után felkeresett Nap piramis már sokkal meggyőzőbbnek tűnik.

Igaz, talán azért is, mert úgy voltunk ezekkel a piramisokkal, mint amikor gimnazista korunkban elhatároztuk, hogy randira hívjuk az iskola szépét: érzelmeink a kritikátlan lelkesedés és a tökéletes hitetlenség között ugrálnak. Amikor először, még a főútról látjuk meg a Visocicát, kissé bizonytalanok is vagyunk, hogy egyáltalán az a hegy-e a piramis; egyáltalán nem lóg ki a többi hegy és hegycsúcs közül.

Nézze meg helyszíni képeinket!
Nézze meg helyszíni képeinket!

Aztán, amikor beérünk a városba, és a Bosna folyó partján leparkolunk, a város fölé meredő hegy valóban egy monumentális, lenyűgöző piramisnak tűnik; éppen nálunk van egy fotó az egyik gizai piramisról, a Visocica csúcsa megdöbbentően hasonló. Még az első nap felmegyünk a Hold piramisra, mielőtt a tudósokkal beszélnénk, és akkor ismét a csalódottságot érezzük: a térdig érő fűben csak néhány próbaásatás nyomát látjuk, egy-két kő a sáros, agyagos, cipőnkbe, zoknikba beszivárgó földben. Másnap persze azt is megtudtuk, hogy ott még csak május 10-én kezdődött a munka, és az eső miatt nem haladnak túl gyorsan.

Lelet a cigisdobozból

Persze az esőre nem fogható, hogy az állítólagos Hold piramison nem láttunk túl sok piramisra utaló köveket, már csak azért sem, mert a Napon ugyanúgy szakad, mégis kezdjük ismét elhinni - talán a két kutatóval folytatott beszélgetések eredményeként is -, hogy nem képzelgés vagy átvágás ez a piramis-dolog. A sávosan rétegződő fehéres-barnás-sárgás mészkőlemezek között ugyanis fekete és sötétbarna köveket is látunk, amelyek láthatóan nem illeszkednek a hegy természetes anyagába.

A kövek ráadásul éppúgy lépcsőzetes elrendezésűek - bár a "lépcsőfokok" között kisebb a távolság -, mint az első egyiptomi piramisoknál, például Memphisz mellett, Dzsószer fáraó szakkarai piramisában. A kövek között állítólag csontokat is találtak a kutatók, Sanel egy lábnyomot is mutat, Silvana egy, a neolit korból származó lelettel lep meg minket, amit néhány napja találtak. A csiszolt kő a becsléseik szerint négyezer éves - ezért gondolják úgy, hogy maga a piramis is nagyjából ennyi idős lehet -, és a visocicai hegyoldalból, illetve a beszélgetésünk közben Silvana egyik cigarettás dobozából került elő - hogy ez a zadari egyetem docensének slendriánságára utal-e vagy éppen ez jelzi a lelet különös megbecsültségét, azt nem tudtuk meg.

Mint ahogyan azt sem, hogy mi lesz a Visocica sorsa, kiássák-e a teljes piramist, vagy csak bizonyítékerejű, értékelhető leleteket próbálnak találni. Abba sem akarnak még belegondolni, milyen következményei lehetnek a történelemírásra annak, ha kiderülne, hogy valóban több ezer éve épült lépcsős piramisokra találtak. Ők rövidebb távon és kevésbé szárnyaló kérdéseken gondolkodnak: az ötéves kutatási tervben a három piramis és az azok középpontjában lévő terület feltárása szerepel, és ha öt éven belül tényleg találnak valamit, akkor a következő évek, évtizedek kutatómunkájára biztosan lesz pénz is bőven. Persze az első öt évre is elő kell teremteni a kutatások több százezer eurós fedezetét - a viszokóiak optimizmusát látva meglepődnénk, ha nem sikerülne.

Optimisták

A városban is töretlennek tűnik a piramisok iránti lelkesedés. A kávézókban az italokhoz adott cukrostasakon piramis rajza emlékeztet arra, hogy hol is járunk, a ruhaboltok portáljain piramisos pólók lengedeznek, a cédébolt kirakatában a népzenei lemez borítóját piramis díszíti. A motelszobánk ablaka a piramisra néz természetesen, a kábeltévén kapásból két olyan helyi csatornát találunk, ahol a boszniai piramisokról van szó. Egyik adón élő közvetítés van az ásatások helyszínéről, a fixen rögzített kamera képe a felszínre hozott köveket mutatja, a közeli fák ágairól csöpög az eső. Viszokóban több helyen is lázas építkezés folyik, több hotelnek tűnő félkész épület is magasodik a település különböző pontjain - szemmel láthatólag nagyon bíznak a piramisok vonzerejében, ami érthető is, végül is a Loch Ness-i szörny is jót tett a skóciai Inverness városának, illetve magának Skóciának.

A viszokóiak jutnak az eszünkbe hazafelé is, amikor a Vajdaságban megállunk egy percre a Palicsi-tónál. Éjjel tíz óra elmúlt, éppen nem esik, de fagyos szél fúj, a tópart kihalt. Egyetlen kis büfénél látunk fényt, nagykabátba, csuklyába burkolózott büfés ül a néptelen terasz pultjánál, valamit olvas, ki tudja, talán az aznapi bevételét számolja - már ha volt neki. A büféről kézzel írtnak tűnő cégtáblát akar letépni a szél, a táblán felirat: Optimist. Nem tudunk nem a viszokóiakra gondolni - bár kérdéses, a hasonlatnak szívből örülnének-e.

Haász János, Nagy Attila (Index)

Az annunakik hierarchiája

2008.05.13. 19:23 | Esekiel Stone | 15 komment

Címkék: annunaki anu enlil enki antu ninurta

Bizonyára sokan kiváncsiak arra, hogyan is éltek az annunakik. Erről a sumér források tájékoztatnak bennünket. Az istenek viselt dolgairól a sumér pecséthengereken és az agyagtáblákon rengeteg utalást találhatunk. Számukra a hatvanas szám testesítette meg a tökéletességet. Anunak az istenek királyának a hatvan volt a száma, a tökéletes szám ahogy a sumérok feljegyezték. Az istenek tanácsa tizenkét személyből tevödött össze. A tanácsban férfiak és nők egyaránt képviselték magukat, számukra ismeretlen volt a nemi megkülönböztetés.

Az istenek családfája az idők kezdetén:



A vérségi kötelék kulcsfontosságú volt a tanácsban. Nem volt mindegy, hogy az egyik tag törvényes vagy törvénytelen házasságból származott, valamint a születési fok is nagyban meghatározta az annunakik értékrendjét a tanácsban betöltött pozicióval kapcsolatban. Enki (40) házasságon kivüli gyermek volt s ezért nem birt akkora szavazati joggal, mint Enlil (50), aki Anu (60) törvényes feleségétől Antu-tól (55) született. Az annunakiknál a primogenitura, az elsőszülöttség elve érvényesült és ez határozta meg, hogy ki mekkora jogot formálhatott a felmenője után a hatalom gyakorlásában. Voltak azonban kivételes esetek. Marduk (10) alacsony számmal és befolyással rendelkezett, de ez csupán addig tartott, amig hősies tettével Tiamat legyözésével ki nem érdemelte, hogy Anu az egész emberiség urává tegye. A sumér mitológiából látható, hogy a szigorú hierarchia ellenére egy-egy hősies cselekedet (Ninurta legyőzte Zú-t stb.) jócskán megemelte az egyébként alacsonyabb pozicióban lévő annunaki szerepét az istenek tanácsában. Ezt azonban nehezen lehetett kiérdemelni.

A gravitáció miatt szivárgott a Nibiru bolygó légköre

2008.05.13. 19:10 | Esekiel Stone | 31 komment

Címkék: nibiru zecharia sitchin annunaki

Korábban említettem, hogy a Nibiru bolygón az ősidőkben elkezdett szökni a légkör. Ez a gravitáció csökkenése miatt következhetett be. Emiatt jöttek az annunakik a Földre, hogy nyersanyagot termeljenek ki. A kitermelések segítségével egy számunkra még ismeretlen eljárással a világuk szivárgó légkörét szerették volna orvosolni. A Nibiru bolygón egészen biztosan nem volt olyan erős a gravitáció és a légkör sem volt annyira sürü, mint a Földön. Zecharia Sitchin kutatásai is alátámasztják, hogy amikor az annunakik a Földre érkeztek az ürhajóikkal a tengerben landoltak, mert a gravitáció sokkal erősebb volt, mint a Nibirun. Ráadásul a légkör is sürübb volt és emiatt, mint ahogy azt Daniken is állítja légzőmaszkot kényszerültek viselni. Sitchin arra is utal, hogy az annunaki csillaghajók az erős földi gravitáció miatt nem tudtak felszállni és emiatt ki kellett pakolni az egész fegyver arzenált, hogy fel tudjanak szállni.

A Nibiru az egyik sumér pecséthengeren:



Az annunakik nem ismerték a Föld bolygó sajátos gravitációját. A Nibirun ugyanis teljesen más körülmények uralkodtak. A Nibirun a gyengébb tömegvonzás miatt jobban szökött a légkör, de nem kizárt, hogy éppen a gyenge gravitáció miatt voltak az annunakik hosszabb élettartamúak, mint az emberek. A Nibiru az ősi sumér leirások szerint vízes bolygó akár a Föld. Éppen emiatt érezhették olyan jól magukat az annunakik a bolygónkon. A Nibiruval ellentétben azonban a gravitáció cseppet sem volt könnyü és emiatt az annunakiknak meg kellett szokniuk a földi körülményeket. Problémát okozott nekik a Föld keringése is mivel az éjszakák és a nappalok váltakozása sem volt olyan, mint az istenbolygón. Mindent összevetve Zecharia Sitchin elméletét a Nibiru szivárgó légköréről a jelenlegi csillagászai ismereteink is alátámasztják. 

A Visocica komplexum titka

2008.04.11. 18:44 | Esekiel Stone | 31 komment

Címkék: visocica komplexum semir oszmanagics visokó

Nem véletlen, hogy Visocica komplexumként lehet beszélni a Visokóban létható piramisokról, hiszen a német régészek szerint mindhárom épitmény összefügg egymással és a Nap piramis belsejében járatok vannak. A kutatók szerint mindhárom piramist alagutak kötik össze a föld alatt és geometriai pontossággal vannak betájolva. A gizai komplexum mellett a Visocica komplexum kisérteties hasonlóságokat mutat. A gizaihoz hasonlóan a visokói piramisok is összeköttetésben vannak egymással és még az sem kizárható hogy a föld alatt termeket is találnak Oszmanagics emberei.

A Visocica komplexum:



Az ásatások 2010-re érnek véget. Ekkorra igérte meg Oszmanagics a piramisok feltárását. Érdekes lenne, ha végül kiderülne, hogy a gizaihoz hasonló alapelvek szerint épült az egész komplexum. Ez azt jelentené hogy az i.e. 12 000 évvel ezelött ahogy azt Oszmanagics is kifejtette sokkal fejlettebb civilizáció virágzott a mai bosznia területén és Gizában, mint ahogy azt jelenleg gondoljuk. A mainstream azonban jól tudjuk nem támogatja az ilyen irányú elképzeléseket. Ennek ellenére Oszmanagics nem hajlandó megtörni az őt ért támadások alatt és továbbra is kitart a feltárás mellett. A visokóiak teljes mellszélességben támogatják Oszmanagics munkáját és hisznek abban, hogy az építmények ősi titkokat rejtenek. A Visocica komplexumon kivül azonban még találtak más piramisokat is a környéken.  A három építményen mellett még kettő másik piramist is sikerült felfedezni. A vizsgálatok alapján a három piramis üreges, de egyelőre még nem tuni pontosan, hogy természetes vagy mesterséges üregekről van szó. Remélhetőleg 2010-ben erre is magyarázatot kaphatunk.

A délszláv piramis vita

2008.04.11. 18:41 | Esekiel Stone | 3 komment

Címkék: mark rose semir oszmanagics visokó visocica komplexum

Amikor Semir Oszmanagics 2005-ben bejelentette a felfedezését lavinát indított el a tudományos körökben. Föleg a bosnyák régészek hallatták a hangjukat teljesen feleslegesen mondván az egész egy nagy csalás és Oszmanagicsot meg kell állítani. Oszmanagics egyik nyilatkozatában utalást tett arra, hogy azért támadják ekkora erőkkel, mert egyszerüen irigyek a felfedezésére.

"Anthony Harding, az Európai Régészek Egyesületének (European Association of Archaeologists) elnöke szerint valószínű, hogy emberkéz nyomai is megtalálhatók a sziklákon, de az kizárt, hogy a gyűjtögető életmód mellett a könnyű kunyhókon kívül bármilyen épület keletkezett volna a térségben. Harding a The London Timesnak írt április 25-i levelében felháborítónak nevezte, hogy egy szakmán kívüli gazdag amatőr ilyen gyorsan elérheti, hogy abszurd teóriájára felfigyeljen a szaksajtó. A Pennsylvania State University egyik régésze, Garrett Fagan szerint pedig az ásatás csak arra jó, hogy az egyébként értékes leleteket amatőrök tönkretegyék. Szerinte ez olyan, mintha "valaki felhatalmazást adna, hogy lebontsák a Stonehenge-et, hogy titokzatos ősi kamrákat keressenek alatta"."

Az Oszmanagicsot utálók azzal érvelnek, hogy Boszniát megtépázta a délszláv háború és emiatt bárki kutathat ott, akinek sok pénze van.

"Mark Rose, a New York-i Archaeology folyóirat szerkesztője szerint döbbenetes, hogy az önjelölt régész 15 évnyi közép-amerikai piramis-kutatás után "még abban hisz, hogy a maják az atlantisziak leszármazottai". Az egész ügy Rose szerint azzal függ össze, hogy Bosznia-Hercegovina idegenforgalmát semmilyen reklám nem élénkíthette volna fel hatásosabban. Rose szerint a 1990-es évek balkáni háborúi a tudományos kutatást is teljesen ellehetetlenítették, így akinek pénze van, az ott indít ásatást, ahol csak szeretne."


Ez mind nagyon szépen hangzik csakhogy senkit nem tiltottak attól, hogy kutasson Visokóban. A hivatalos bosnyák régészek is megvizsgálhatták volna a szóban forgó hegyeket, ha érdekelte volna őket a dolog. Nem kellenek ahhoz dollár milliók, hogy felmérjék a terepet és vizsgálatokat végezzenek. Egész egyszerüen az nem tetszik az illetékeseknek, hogy nem ők, hanem Oszmanagics találta meg előbb a piramisokat. Biztos, hogy ha bosnyák vagy amerikai régészek találtak volna ott valamit, akkor rögtön elfogadták volna az eredményt.

A Nap, a Hold és a Sárkány piramis azaz a Visocica komplexum:



Valamiről azonban megfeledkeznek a bosnyák régészek és az Oszmanagics utálók. Arról, hogy a piramisok nem mennek sehova. Hiába kőgazdag Oszmanagics, ha nem tudja a hátizsákjába rejteni és elvinni Amerikába vagy máshová a leleteket. Éppen emiatt vannak felbőszülve a bosnyák régészek, mert tulajdonképpen a lelet ott volt az orruk elött csak nem ők, hanem egy szemfüles kutató fedezte fel, aki elöszeretettel foglalkozott a piramis misztikával. A bosnyák régészek és a velük rokonszenvező amerikai szakemberek azt hangoztatják, hogy Oszmanagics tönkreteszi a középkori temetőket, amelyek a környéken vannak. Egyiptomban sem foglalkoznak minden egyes feltárt sirral és múmiával csak az érdekesebbekkel. Miért kellene a három piramis miatt, amelyek önmagukban is véve szenzációsak éppen a középkori jóval fiatalabb temetőket figyelembe venni? Mi a garancia arra, hogy a középkori bosnyák temetők nagyobb régészeti leleteket rejtenek, mint mondjuk Oszmanagics piramisai? Az ellenlábasoknak már lehet előre kiagyalni a lehetséges elméleteket, a nagy PR csalás forgatókönyvét, amit Oszmanagics követett el a világ ellen. A mainstream egyes illusztris alakjai, mint Mark Rose egész biztosan azt fogják mondani, hogy Oszmanagics biztos letaroltatta a hegyeket és örült pénzeket befektetve piramisokat hamísított. Reméljük ilyen mélyre azért nem süllyednek le az Oszmanagicsot bíráló szakemberek és idővel el fogják fogadni, hogy Visokóban egy ősi piramisépítő civilizáció nyomait fedezték fel.

Semir Oszmanagics átírja a történelmet

2008.04.11. 18:13 | Esekiel Stone | 4 komment

Címkék: visokó semir oszmanagics visocica

Semir Oszmanagics a jelek szerint át fogja irni a történelem könyveket. A régész társadalom egy része által megvetett kutató azzal haragította magára a tudományos körök bizonyos tagjait, hogy teljesen más szinben probálta értelmezni a piramisokról alkotott történelmi képet. Erről könyvet is irt, ami miatt támadták és szélhámosnak bélyegezték.

Visokói piramis szuvenirek:



Pejoratívan úgy érveltek, hogy Oszmanagicsot nem kell komolyan venni, mert Atlantiszban és más legendákban hisz. Úgy fest a hite azért nem vezette félre, mert sikerült felfedeznie mindenkit megelőzve a boszniai piramisokat. Visokó azóta természetesen az érdeklődés középpontjába került. Már honlapon is fel lehet keresni a piramisairól elhiresült boszniai települést. A városban komolyan hisznek abban, hogy a bosnyák Indiana Jones fel fogja tárni nekik a jelenlegi legnagyobb régészeti felfedezést a Balkánon és a világon. Ennek érdekében honlapot indítottak a bosnyák piramisokról, ahol bárki megnézheti hogyan alakulnak az ásatások. Jól látható, hogy nincsen semmiféle csalás. A bosnyákok nem árulnak zsákbamacskát ráadásul az ásatásokat ellenző régészek és az Oszmanagicsot hevesen támadó szakemberek is kezdenek lassan beletörödni abba, hogy a piramisok azok bizony piramisok.

A boszniai piramis perpatvar

2008.03.22. 19:45 | Esekiel Stone | 7 komment

Címkék: semir oszmanagics bosznia visokó visocica hegy

Boszniában az elmúlt évek piramis kutatásai dacára olyan hirek kaptak szárnyra, hogy a Visocica-hegy, amelyről kiderült, hogy nem természetes képzödmény, hanem egy mesterséges építmény mégsem piramis. Mielött a hegyet feltárták már azelött is gyanús volt egyeseknek, hogy a hegy alakja túlságosan is szabályos ahhoz, hogy természet alkotta képzödmény legyen. Ennek ellenére senki sem foglalkozott érdemben a témával egészen addig, amig Semir Oszmanagics a szinre nem lépett. Oszmanagics felfedezését manapság megprobálják ellehetetleníteni és a jól ismert stratégiát alkalmazva azt hangoztatják, hogy az egész csupán egy jól időzített üzleti húzás.

A boszniai Visocica-hegypiramis



A piramis elmélet cáfolói azon az állásponton vannak, hogy a boszniai piramisok azért nem emberi kéz által alkotott építmények, mert akkor a piramisok környékén fel kellett volna fedezni annak a kulturának a nyomait, amely a piramisokat emelte. Ugyebár a mainstream szerint akkoriban az emberek gyüjtögető, vadászó életmódot folytattak s igy semmiképpen nem építhettek piramisokat. Egy dologról azonban rendre elfeledkeznek a kritikusok. Arról, hogy a piramisokat építő kultura maradványait mélyen a földtani rétegekben kellene keresni a piramisok közelében és nem rögtön azzal az erőltetett elmélettel előhozakodni, hogy nem találtak semmilyen nyomot, ami fejlett civilizációra utalna Visokóban. Talán nem felszinesen kellene vizsgálódni és akkor más eredményekre jutnának ezt azonban nem akarják, mert akkor összeomlik a védelmüket alkotó gyűjtögető, vadászó elmélet. Oszmanagics azonban kitart az elmélete mellett és az ásatások nem fejezödtek be. A piramisok feltárását 2010-re igéri a bosnyák Indiana Jones.

A bosnyák Indiana Jones feltárja a piramishegyeket

2008.03.22. 19:28 | Esekiel Stone | 23 komment

Címkék: aly abd alla barakat semir oszmanagics zahi hawass mark rose visocica komplexum

Mark Rose a new york-i Archeology magazin vezetője szentül meg van gyözödve arról, hogy Semir Oszmanagics egy ügyes szélhámos, aki üzleti hasznot akar kovácsolni a boszniai piramisok kitalálásából. Milyen érdekes, hogy ha valaki egy érdekfeszítő leletet fedez fel, amely nem illeszkedik a ma kialakított mainstream gondolkodásmódba, akkor megindul a jól ismert lejárató kampány, amelyben a legunalmasabb elcsépelt vádakkal hozakodnak elő. A recept egyszerü: elöször szélhámos csaló lesz a célpont (nem egy tudóst bélyegeztek meg ilyen jelzőkkel csak, mert nem tetszett a véleményük az adott kérdésben) majd rátérnek arra, hogy egész biztosan jó üzletet lát a delikvens abban, hogy pl. piramisoknak álítson be három boszniai hegyet stb. Ez a mentalitás tipikus és több alkalommal tetten érhető, amikor az égadta világon semmilyen konkrét ellenérvet nem tudnak felhozni a "galád csaló" megcáfolására, akkor jön a lejárató kampány.

Semir Oszmanagics és a piramishegy




A National Geographicból származó részletek:

"A National Geographic angol nyelvű honlapjának nyilatkozó régészek úgy vélik, a bizonyítás terhe Osmanagic vállát nyomja, ráadásul a különleges állításokat különleges alapossággal kellene bizonyítani, csakhogy a bosnyák üzletember eddig semmi konkrétat nem tett le az asztalra. A régészek elfogadott nézete szerint Bosznia e területén az Osmanagic által megadott időszakban vadászó törzsek éltek, akik nem rendelkeztek egy piramis felépítéséhez szükséges képességekkel és eszközökkel."

A bizonyítás már megtörtént. Erről Aly Abd Alla Barakat az egyiptomi régész gondoskodott, akit Zahi Hawass küldött Boszniába és aki megállapította, hogy piramisokról van szó. Mellesleg az építő kőveket is jól látni az alapoknál egyszóval nincs mit bizonygatni.

"A new york-i Archeology magazin vezetője, Mark Rose egyenesen szélhámosnak nevezte Osmanagic-ot, a nemezetközi sajtót pedig jóindulattal is csak hiszékenynek. Rose arra is felhívta a figyelmet, hogy a balkáni háborúk olyannyira szétzilálták a bosnyák régészeti felügyeleti szerveket, hogy gyakorlatilag az kezdhet ásatásokba, aki akar és pénze van hozzá. A legnagyobb probléma azonban inkább az, hogy az ásatások során más korból származó (például középkori), valóban értékes leletek semmisülhetnek meg: márpedig Visoko környéke tele van fontos középkori leletekkel."

Ezzel a  bosnyák régészek hozakodtak elő és 22 szakértő közremüködésével nyílt peticiót is irtak, hogy tiltsák ki Oszmanagicsot és az embereit a környékről, mert a nem létező piramis feltárása során lerombolják a közeli középkori temetőt. Azzal érveltek, hogy az Oszmanagics-csapat által feltárt kőlapok a temetőből származnak. A kormány a bosnyák régészek peticióját elutasította és igy Oszmanagics zöld útat kapott a feltárásra.

"Rose az esetet azzal hasonlítja össze, mintha valaki engedélyt adna a Stonehenge ledózerolására, mivel egy ámokfutó azt feltételezi, hogy a Stonehenge alatt egy elveszett civilizáció még értékesebb és még régebbi leleteire találnak rá. A boszniai üzletembert azonban egyáltalán nem zavarja, hogy a régészszakma egyöntetűen elutasítja és kontárnak tartja: a következő hat hónapban gőzerővel folytatja az ásatásokat."

Mark Rose tipikus pöffeszkedő amerikai kutató. Az érvei a fenti példájában ki is merülnek. A két esetet össze sem lehet hasonlítani, mert a Stonhenge alapból emberkéz alkotta építmény és soha nem vélelmezték róla, hogy természetes képzödmény lenne. A boszniai piramisokról ellenben sokáig azt hitték, hogy természetesek és érthető, hogy mindenki kiváncsi arra mit is rejt a hegyek mélye még, ha ehhez egy középkori temetőt fel is kell áldozni. A Bosnyák kormányt mindenesetre nem izgatja a középkori temető sorsa. Ez arra is utalhat, hogy sejthetik: a régészek peticiója csupán kerékkötés volt, mert nem ők, hanem egy amatör régész fedezte fel a piramisokat. Erre maga Oszmanagics is utalást tett, hogy az események hátterében nagyfokú irigység és rosszindulat áll. Oszmanagicsot és csapatát azonban minden igyekezetük ellenére sem tudták eltávolítani a területről. A bosnyák Indiana Jones-t német, szerb és orosz szakemberek is megerősítették. A végszót azonban Aly Abd Alla Barakat mondta ki, aki kritikus fordulatot idézett elő ugyanis szakmai körökben Barakat elismert egyiptológus szakember és szerinte a Visocica-hegy minden kétséget kizáróan egy piramis.

"A kövek mérete, azok csiszolása, a felhasznált rögzítőanyag mind-mind megegyeznek az Egyiptomban alkalmazott módszerekkel"

Barakat véleményét már nem lehet csak úgy a szönyeg alá söpörni. Ezzel nagy vonalakban meg is oldódott a bizonyítás problémája már csak a feltárás maradt hátra. Oszmanagics reményei szerint 2010-re fel fogja tárni az egész Visocica komplexumot és bebizonyítja, hogy szó sincs csalásról.

Forrás:
National Geographic Magyarország